filmekről, sorozatokról, könyvekről, játékokról

Lev Grossman - A varázslók

2015. augusztus 27. - Szoke_Kiss_Marton

Ekkorát már régen csalódtam könyvben. Nem is tudom hol kezdjem.

Kezdem talán egy vallomással: Nem fair úgy véleményt alkotni egy könyvről, hogy nem rágtam végig magam rajta, de a Varázslókkal csak az 1/3-áig sikerült jutnom, viszont cserébe majdnem minden oldal szenvedés volt. Szóval jön a vélemény:

Ez volt az a regény ugye, ami úgy van beharangozva, hogy a „reális Harry Potter”, tehát a varázslóiskolás sztori, cukormáz és mese nélkül. Kell ennél jobb? Nos a poén az, hogy mindez még igaz is, de sajnos ez is csak rontott mindenen. Elmondom miért.

A könyv főhőse Quentin, aki egy eminens tanuló, szeret kártyatrükközni, de ezen kívül semmi különleges nincsen benne. Egész addig, amíg belépőt nem nyer a Varázskapu nevű varázslóiskola felvételijére, fogalma sincsen arról, hogy varázslat létezik a Földön. Aztán megtörténik a felvételi, sikeresen felvételt nyer az iskolába, és kezdődik a tanév.

Már itt gyanús volt az, ami később az egész könyvet kínszenvedéssé tette, nevezetesen, hogy a felvételi időpontjáig szinte egyetlen szereplőt sem ismerünk meg, a főszereplőt sem, nem igazán érzünk bármi kötődést bármihez, plusz sokszor úgy tűnik, csak különböző ötletmorzsák vannak egymásra dobálva mindenfajta kohézió nélkül. Pedig ez csak a kezdet:

A könyv 1/3-ánál (150 oldal), ameddig eljutottam, Quentin már a 3. évet (!) kezdi a varázslóiskolában, úgy, hogy 1) továbbra sem ismerünk meg jóformán senkit, mindössze egy fiú és egy lány barátja (??) lesz, de róluk sem tudunk meg semmit, sőt a három gyerek kapcsolatáról sem, inkább csak szellemek a háttérben. 2) nem történik semmi, de semmi az ég világon. Nem látszik kirajzolódni semmilyen fősodor, nem tartunk semerre, csak novellaszerűen végigvesszük a tanéveket, mintha az író is csak gyorsan túl akarna lenni az egészen. Hogy történt-e valami izgalmas a varázslóiskolában? Valószínűleg nem, semmi, ugyanolyan szar (vagy inkább szarabb), mint bármelyik másik iskola.

Szóval idáig jutottam. A szereplőkről semmit nem tudok és nem is kedvelem őket. A varázslóiskola minden csak nem érdekes, és úgy tűnik a tanuláson kívül senki nem csinál ott semmit. Történetnek még a körvonala sem sejlik fel, ami a tanulós hétköznapok leírásának hiányában az egész további olvasást egy nagy kérdőjellé tette a fejemben. Legutóbb a Kontrollt utáltam ennyire, de még az is tudott érdekelni annyira, hogy végigszenvedjem. A Varázslókra a legjobb szó a közöny és az unalom, ennél jobban nem tudnám jellemezni.

PS: Hogy valami jót is mondjak: A varázslás menete rendesen végig van gondolva, szépen meg van értetve, miért nem tud az emberek többsége varázsolni, és hogy miért olyan rohadt nehéz meló beletanulni. Hát ennyi, ne mondja senki, hogy csak a rosszat látom.

A Rövid vélemények blog írása a hobbim, ha dolgozok, főleg illusztrációkat készítek. Itt tudsz megnézni egy rövid válogatást a rajzaimból!

covers_348889.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rovidvelemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr747739586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.