filmekről, sorozatokról, könyvekről, játékokról

Valami Amerika 3

2018. március 03. - Szoke_Kiss_Marton

Nagyon különös film a Valami Amerika 3. Van egy nagyon erős brahi jellege, mintha a filmbéli Várnai Tamás egyik bénácska moziját néznénk, amit a szabadidejében dobott össze nulla pénzből a haverjaival. Ákos szerzett kamerát, meg világítást valamelyik "ex kliensétől", András pedig hátul a sufniban Vivivel összedobta a forgatókönyvet. Eredetileg csak arra szánták, hogy a spanoknak mutogassák házibulik alkalmával, aztán hogyhogy nem; véletlen egész a mozik vetőterméig jutott a film (és hatalmas kasszasiker lett).

Szeretném leszögezni, hogy az első Valami Amerika szerintem egy nagyon jól eltalált, színvonalas vígjáték, és a második rész is tudott annyi újdonságot mutatni, hogy ne érződjön elkopottnak a formátum.

aaaaaa_1.jpg

A harmadik rész első tíz percében azonban már nagyon zavart valami, de csak kb fél óránál jöttem rá, hogy mi nem hagy feloldódni: egyáltalán nincsenek aláfestőzenék a filmben. Ez persze nem lenne feltétlen gond, elég csak egy magyar példát hozni: a Terápiában sem voltak soha zenék, a legérzelemdúsabb jelenet alatt sem, és pont emiatt működött még jobban az egész. A Valami Amerika 3 azonban egy burleszkbe csapó komédia, ami szinte ordít az aláfestőzenéért. Láttál már olyan YouTube videót, amin valamelyik népszerű sitcom alól kivették a műröhögést? Na kb ilyen érzés volt nézni.

Az olcsóság és brahi film jelleg pedig később sem tűnik el. Az egész filmről lerí, hogy a lehető legkevesebb helyszínen akarták leforgatni, a lehető leghamarabb. Az sem segít az összképen, hogy a történetnek nyilvánvalóan semmi értelme nincsen; éppen csak egy flegmán felvázolt szkeccs, ami arra szolgál, hogy ismét visszahozhassák bohóckodni az első két részben megszeretett szereplőket. Egy meta szinten ezt az alkotók is elismerik, hiszen Andrásék ugyanazt a musicelt rendezik és adják elő újra, amit a második részben is.

Ilyen értelemben a Valami Amerika 3 ártatlan bohózat: egyszerű poénokkal fűszerezett hebehurgya geg halmaz, amiben nem érdemes semmi pluszt vagy újdonságot keresni. A nézők viszont a számok szerint kajálják, úgyhogy talán nincs is ezzel semmi baj. Én mondjuk örültem volna, ha a (korábban is sablonos) figurák mostanra nem degradálódtak volna egy-egy tulajdonság végtelenül felnagyított karikatúrájává, de valószínűleg én vártam sokat.

ccccc.jpg

Viszont hogy valami jót is mondjak a végén: Stohl András önreflexív karaktere, a senki által nem ismert, de a börtönben is kitűnni akaró színésze üde foltja volt a filmnek. Nagy Ervin pedig (szégyellem ezt leírni miközben gépelem) számomra élete alakítását nyújtotta. A világ legsablonosabb meleg karaktere volt ráosztva, mégis tudott hozzáadni valamit és olyan lazasággal és könnyed átszellemüléssel játszott - valamint lefogadom, hogy baromira élvezte is ezt a váltást a sok macsó szerep után -, hogy egész egyszerűen öröm volt nézni. Stohl András mellett ő volt a második olyan karakter a filmben, ami egy kicsit is hihető, emberi lényként tűnt fel a vásznon.

Ha rögtön TV képernyőre készült volna 6/10-et adnék rá. Egy unalmas vasárnap este, amikor már ott van az ember agyában a hétfő rémképe, meg lehet nézni, ki tudja, talán még nevetni is fogsz rajta, de ne várd az első két rész színvonalát.

A Rövid vélemények blog írása a hobbim, ha dolgozok, főleg illusztrációkat készítek. Itt tudsz megnézni egy rövid válogatást a rajzaimból!

A bejegyzés trackback címe:

https://rovidvelemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr3113713098

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dan da Man 2018.03.04. 23:05:13

Akkor ajánlom figyelmedbe a második rész megtekintését, hátha ott találsz aláfestő zenét...

(Ez egyébként állítólag alkotói koncepció volt, mert hogy a filmben egyébként is sok a zenei betét. De ezt közvetetten hallottam, lehet, hogy nem igaz. A tény viszont tény marad...)