filmekről, sorozatokról, könyvekről, játékokról

Rövid vélemények

Páncélba zárt szellem

2017. április 01. - Szoke_Kiss_Marton

Általában egy film első húsz-harminc perce után már biztosra érzem, hogy mennyire fog tetszeni a fennmaradó játékidő. Ekkor már eldőlt az, hogy fel tudtak-e vázolni az alkotók egy olyan protagonistát, akinek a sorsa érdekelni fog a film végeztéig. Hogy volt-e olyan ígérete a film történetének, olyan előrevetített konfliktus, ami miatt izgalommal várom a befejezést. Hogy behúzott-e a világ, vagy még mindig csak távolságtartással tudom követni az eseményeket.

Most szólok, hogy egyszer sem fogom hasonlítani az animehez a filmet, mert semmilyen szinten nem lenne fair.

Mint önálló termék azonban nálam egy erős közepesre teljesít a film. Erős, mert kohézió és látvány tekintetében egyben van a mozi, de ezen túl semmilyen élménnyel nem tudott szolgálni számomra.

Scarlett Johansson az amnéziás főhős ezerszer látott figuráját hozza. Ami azonban a Bourne-rejtélyben például az első pillanattól működött, vagyis a szimpátia a főhős felé, az azonosulás a problémájával és a helyzetével, valamint a kíváncsiság a homályos részletek felé, az itt nálam teljesen hiányzott.

Nem érdekelt, ki volt Scarlett az androiddá műtése előtt, mert nem érdekelt az Őrnagy karaktere sem. Egy rezignált, a feladatát profin teljesítő figurát láttam magam előtt, aki a múltjából feltűnő flashbackekre gyógyszert szed és egyébként egész jól el van a jelenlegi életével. Matt Damon Jason Bourne karakterében pont szüntelen nyugtalanság, a kontraszt a jelenlegi és a múltbéli élete között, a válaszok állandó keresése és folyamatos megtalálása adta történet sava borsát. Itt az élettelen dialógusok azt a maradék kíváncsiságomat is elvették, ami egyébként véletlenül kialakult volna a moziban töltött idő közben.

Juliette Binoche karakterévek szintén elbántak az írók: ő a két lábon járó narrátor. Elmondja néha amit tudnunk kell, aztán eltűnik a színről. Morális vívódása későn és fakón jelenik meg, csak gátja tud lenni annak, hogy bármi eredetiség szoruljon a filmbe.

A mozi számomra egyetlen vitán felül álló jó pontja Takeshi Kitano volt. Eddig egy filmjét sem láttam szerintem, jelenléte mégis uralta a vásznat, egyetlen rövid akciójelenete pedig sokkal menőbb volt, mint bármelyik másik a filmben.

Zárószóként annyit, hogy ennél feleslegesebb remake-et, adaptációt régen láttam már. Direkt nem akarom hosszabban rugdosni, mert nem bántóan rossz, vagy amatőr, egyszerűen csak olyan, „ezt most minek kellett, de tényleg?” élmény volt.

6/10

Disclaimer: Az eredeti animet nagyon szeretem, nem tudom, hogy annak ismerete nélkül is ennyire rossz véleményem lenne-e a filmről. Ezt azért vedd figyelembe a konklúziómmal kapcsolatban.

A Rövid vélemények blog írása a hobbim, ha dolgozok, főleg illusztrációkat készítek. Itt tudsz megnézni egy rövid válogatást a rajzaimból!

bbbbbbbbb.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rovidvelemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr1412393075

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rebel Alliance · http://starwarsfilmek.blog.hu/ 2017.04.06. 10:18:27

A 10/6 korrekt, nálam 10/5 lett az értékelése.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.09.15. 15:26:43

A mestermű és az odavezető út...
(A 95-ös animét láttam, de valamikor 95ben, azóta se, szóval majdnem "szűz" az elmény, így 25 év után.)
A színészek marha jók (kitano, asbeak, johannson), a látvány is eltalált (egymás mellett a jövő, és a gettó, sokkal cyberpunkosabb, mint a legutóbb látott, alita a harc angyala), volt nem egy jelenet, beállítás amit egy az egyben vettek át az animéből valószínűleg, mert nagyon animés.
süti beállítások módosítása