Bivaly erős film. A sztori ugye röviden annyi, hogy a világ egyik leggazdagabb/legokosabb embere, az ottani Google szerű cégóriás feje, létrehoz egy mesterséges intelligenciát, testestül, mindenestül, és a cége egyik alkalmazottját leviteti a szuper elzárt, szuper titkos kutató központjába, hogy hajtson végre egy amolyan Turing-tesztet az AI-n. Ez az első öt perc sztorija.
A film három szereplővel operál szinte végig: A feltaláló, a tesztelő és az AI. Hármójuk kapcsolata, beszélgetéseik, viselkedése adja a sztori savát-borsát. A feszültség napról-napra nő, ahogy egyre jobban megismerjük Ava-t (ez az AI neve) és a gondolatait.
A színészek és a karakterek remekül el lettek találva: Oscar Isaac hibátlanul hozza a fojton piáló, de amúgy zseniális feltalálót/számítógép zsenit. Minden lazasága ellenére végig uralja a teret (a bázisközpontot), a megszólalásai pediog validálják a sztoriban betöltött pozícióját. Domhnall Gleeson teljesen rendben van, de az Ava-t alakító Alicia Vikander az igazán nagy dobás, aki úgy tud egyszere nyugtalanító és vonzó lenni, hogy közben a teste nagy része CGI szinte végig.
A fényképezés gyönyörű, de ami még ennél is fontosabb, végig a sztori szerves része, annak tökéletes vizuális leképezése: A főhadiszálláson belüli szürke, ablaktalan, neonfényes világ színei mindvégig erős kontrasztban vannak a házat körülvevő, több ezer hektárnyi érintetlen, zöld erdőséggel, ami a mesterséges és a valódi élet közötti erős kontrasztot is hivatott jelképezni.
Bár teljesen más film a kettő, nem bírom megállni, hogy ne a Her-höz hasonlítsam: Az Ex Machina úgy érzem mélyebben és kegyetlenebbül járja körbe a 'mitől vagyunk emberek' témakört, míg a Her inkább a 'mit jelent a szerelem' témára koncentrált.
Nálam 10/10
A Rövid vélemények blog írása a hobbim, ha dolgozok, főleg illusztrációkat készítek. Itt tudsz megnézni egy rövid válogatást a rajzaimból!
