Becsapott kicsit ez a könyv.
Az alapsztori a következő: Adolf Hitler 2012-ben amolyan Lost Jack módra magához tér Berlin kellős közepén és fogalma sincs hogy került oda. De ha már ott van elkezdi felfedezni a világot maga körül és nekilát, hogy kiépítse a Nagy Német Birodalmat, ami anno nem sikerült neki. Második lehetőség.
Én arra számítottam, hogy a csodás elemet leszámítva az egész könyv realista szemszögből fogja megközelíteni a témát, de ehhez képest az elbeszélés műfaja szatíra, így például az egész könyvben végig nem derül ki az emberek számára, hogy ő _valóban_ Hitler: Egy olyan művésznek hiszik aki a nap 24 órájában Hitlert játssza, úgy néz ki, mint ő, és úgy is hívják (nyilván művésznévnek hiszik). Eközben Hitler végig azt hiszi, hogy az emberek tudják, hogy _ő_az_, bármilyen hihetetlen fejlemény is ez. Ez aztán persze sokszor komikus szituációkat szül.
A könyv E/1-ben íródott és végig a Führer szemszögéből követjük az eseményeket, miközben megismerjük a gondolatait és véleményét az új világról. Mindez nagyon csalóka, mert az esetek 70-80%-ában inkább szimpatikus a főhős, mint ellenszenves, de szerencsére az író nem kerüli ki a kínos kérdéseket és többször felkerül a több millió zsidó kiírtásának témája, amikor is a szereplők a mai kor értelmes embereként viszolyogva és dühhel kérik számon az „imposztoron” a kérdést, míg Hitler saját magához hűen teljes mellszélességgel kiáll tette mellett és teszi ezt a saját szemszögéből logikus érvekkel alátámasztva.
Nehéz ügy értékelni. Amíg Merle a Mesterségem a halál-ban szenvtelen realizmussal, ugyancsak E/1-ben írta meg egy szörny születését és életét, miközben a nyilvánvalóan hús vér szereplőt simán lehetett gyűlölni, addig Timur Vermes a világtörténelem egyik (ha nem a legnagyobb) szörnyetegét tette viszonylag könnyen befogadható és csak nehezen gyűlölhető karakterré.
Azt mondom, stabil világképpel, jó olvasmány a könyv, felőlem kisbabákat is dédelgethetett volna a főszereplő, a valódi Hitler attól egy fikarcnyival sem lenne emberibb a szememben, de alapvetően olyanoknak nem ajánlanám, akik esetleg egy ilyen eszmefuttatás után – megintcsak; stabil világkép nélkül – szimpatizálni kezdenének a Führer gondolataival.
10/8
Ha a könyv felkeltette az érdeklődésedet, itt van még három, amin garantáltam sokat fogsz agyalni olvasás közben és után:
William R. Forstchen - Egy másodperccel később
Dave Eggers - A Kör
Ted Chiang - Életed története és más novellák
A Rövid vélemények blog írása a hobbim, ha dolgozok, főleg illusztrációkat készítek. Itt tudsz megnézni egy rövid válogatást a rajzaimból!
